Az eurós boltban turkáltam, könyékig az alig bóvliban, amikor botfülemet megütötte a kérdés: készpénzzel vagy kártyával fizet? Elképzeltem, ahogy a királyfitól és udvari hoppmestereitől azt kérdezik: közpénzzel vagy kötvénnyel fizet? És persze tökéletesen le lehet szarni a választ, mert mindenhogyan belőlünk fognak megélni a tüllnyakkendős háj-bájgúnárok és dresszkombinés gúnárinák.
Csak azt nem értening, ha tenmagunk azért fizetjük őket, hogy nyájjóléti döntéseket hozzanak, miért nem mondunk fel nekik a nyájrosszléti sanyargatásért? Háhogyne, mert most mindenki kellően be van fosva, most senkinek sem elég nagy a buksza szája, csak amikor anno kettőnullanullahatban rájöttünk, hogy a mi pénzünkből van a marokba illő térkő … nah akkor szét lehetett verni vele mindent, mint holland fapapuccsal a szőrös pinceszart.
Most? Most csend és hullaszag honol a piros vonallal körbezárt senki földjén, már a szél sem döngeti a gorillákból épített kapukat, csak tonhal módjára mammogunk a nádasban, mert úszik a közpénz, mi meg a múlt bűzös iszapjában rohadunk, azon tűnődve, hogy ez már a váltás, vagy még a változás, vagy ez lenne- volna-talán a kádári agymosás utolsó felvonása?
Államkötvény helyett adjatok el inkább térkövet!
Legutóbbi hozzászólások